Mai blogbejegyzésünkben Pacsuta Tibor tanár urat interjúvoltuk meg, hogy mondjon néhány szót, milyen környezettudatos viselkedés tapasztalt Japán útja során.
Első kérdésünk, mikor és milyen apropóból járt tanár úr Japánban?
2017 nyarán két csapatunkkal is kijutottunk a Robocup Junior világbajnokság döntőjére, melyet Nagoyában rendeztek. A verseny 6 napig tartott, minden nap reggel 8-tól délután 4-ig, így a várost felfedezni inkább csak este volt időnk. A verseny után további 6 napot maradtunk Japánban, ezalatt ellátogattunk Kiotóba, Hirosimába és az utolsó két napot Tokióban töltöttük.
Hogyan viszonyulnak a japánok a környezetvédelemhez, fenntartható fejlődéshez?
Ott kezdeném, hogy japánoknak teljesen más a mentalitásuk, mint az európai embereknek. Ez nagyon sok mindenben megmutatkozik. Egymáshoz és a természethez való viszonyukban is. Habár nagyon sokan élnek ott kis helyen összezsúfolva, főleg a déli part mentén, mégis nagyon sok olyan dologgal találkoztunk amit akár itthon is hasznosítani lehetne. Talán két kulcsszó lenne amivel legjobban ki tudnám fejezni az ott tapasztaltakat, ez a nyugodtság és a rendezettség. Gondolataimat 3 dolog köré szervezném, mindennapi élet, közlekedés, parkok. Kezdjük akkor a mindennapi élettel...
Habár főleg nagyvárosokban voltunk, így azokról tudok beszélni. Azok kicsit zsúfoltak, főleg reggel 8 és este 6 körül, ekkor jönnek haza a munkából. Mégis valahogy nincs az a rohanás mint nálunk egy nagyvárosban. Viszonylag meleg volt, bár mi nyáron voltunk, de a legszembetűnőbb, hogy a tenger közelsége miatt magas a páratartalom, ezért szinte mindenütt, még az aluljárókban is (!) légkondicionáló berendezések működnek. Ezek üzemeltetésére biztosan rengeteg energiát felhasználnak. Viszont mivel energiahordozókban viszonylag szegény ország, ezért egyre inkább a megújuló nap, szél és vízi energiára próbálnak átállni. Érdekesség továbbá, hogy nagyon nagy a tisztaság az utcákon, pedig köztéren nincsenek kukák kihelyezve, és ottlétünk alatt egy reggel láttam csak valakit az utcát seperni. Csak szelektív hulladékgyűjtő van, az italautomaták mellett. Azok mondjuk elég sűrűn vannak 400-500 méterenként egy.
Inkább kisebb de magasabb épületekben laknak, a vonatról nézve vidéken is inkább 2-3 emeletes házikókat láttunk.
A szűkebb helyeket viszont okosan kihasználják. A Kiotói szállásunkon készítettem néhány fényképet a mellékhelyiségekről. A Japán multifunkciós WC-kről talán már mindenki halott, de egy nagyon érdekes dologra lettem ezen a szálláson figyelmes, méghozzá, hogy a tartály tetején egy csap van. Itt kezet moshatunk és az "elhasznált" víz a tartályba folyik, ahonnan öblítésre újra felhasználhatjuk. A fürdőszoba egy 2x2 méteres helyiségben kapott helyet, ahol gyakorlatilag a zuhanytálcába lépsz be, meg van mellette egy ülőkád (mini TV-vel :) ), a kád felett lévő páraelszívó többféle módon is programozható, akár levegőbe fúvásra, szárításra is. Az alatt lévő rúdra felrakjuk a ruhákat és beállíthatjuk hogy mennyi ideig milyen erősséggel menjen. Aztán mehetünk dolgozni, néhány óra múlva száraz a ruha.
Beszéljen tanár úr egy kicsit a parkokról!
Gyakorlatilag bármerre, mentünk, bármilyen múzeumot, étkezdét kerestünk, nem volt olyan nap, hogy 1-2 kisebb vagy nagyobb parkba bele ne futottunk volna. Gondolom a bezártságérzet csökkentése végett is szeretnek a japánok ezekben a parkokban sétálni, piknikezni. Bárhová mentünk, mindenütt azt vettük észre, hogy nagyon sok a zöld terület, akár még a legnagyobb főút közepén is, egy kis zöld sáv választotta el a szembemenő forgalmat egymástól. Nagyon sok helyen meghagyják ezeket nőni, nálunk már rég levágták volna. Az az érdekes, homokos felületet nem nagyon láttunk, csak beton és fű. Valamint nagyon sok kisebb fa is volt az utak szélén.
Végére röviden a közlekedésről egy pár szót.
Hát ebben nagyon le vagyunk maradva Japánhoz képes, és amit említettem a legelején a rendezettség, az ami nagyon jellemző a közlekedésükre.
Vonatközlekedésben minimum 60 évvel vagyunk tőlük lemaradva. A Shinkanzen (nem mágneses) vonatokon 275 km/h is mentünk, mindezt köszönhetően széles nyomtávjának és áramvonalas kialakításának. Így kevesebb ellenállásba ütközik, nem kell lassítani mert egyedi pályán megy, útkereszteződések nincsenek, de kisebb vonatok esetébe sem láttunk ilyet. Teljesen automatizált minden. A számozott kocsik centiméterpontosan a helyükön állnak meg, ahol külön fel van festve hely a felszállásra várakozóknak, hogy a leszállók mozgását ne zavarják, kapus rendszer van, automaták adják, kezelik a jegyet, nincs még kalauz sem csak vonatszemélyzet. Nagyon sokat tudnék mesélni ebben a témában, de talán majd egy másik fórumon...
Annak ellenére, hogy Nagoya Japán harmadik legnagyobb városa, az autós közlekedés nagyon jónak mondható. Az első ami feltűnt, hogy nagyon halkak az autók, nem sok a hibrid, de mégis halkabbak mint az európai kocsik. Szinte mindenütt tele zöld van tehát sokat kell a kanyarodásnál egymásra figyelni, de valahogy szépen megoldják, nincsenek dugók, szépen cipzárelven működik az egész. Egy dudaszót nem hallottunk az első 6 napban. Kiotóban már egy picit hangosabb volt minden. A dugók csökkentése végett pl. a kátyúk javítását este végzik fejlámpával (ezt rögtön odaérkezésünk éjszakáján tapasztaltuk), a taxik érdekes módon csak oldalra húzódnak, gombnyomásra kinyitják majd bezárják a hátsó ajtót, miután beült az utas.
Nagyon sokan közlekednek biciklivel. Ez sem zavarja az autósokat, mert a járdán mennek, kerülgetve a gyalogosokat, néha csengetve nekik. Volt olyan állomás, ahol egymás mellett ott álltak lerakva a biciklik 60 fokos szögben felállítva, hogy kevesebb helyet foglaljanak. Legnagyobb döbbenetemre, semmivel nem voltak lezárva. Amikor hazaérkeznek a munkából, vonattal, fogják a kerékpárjukat és hazakerekeznek. Nagyon sok helyen fel volt festve a járda melyik része a gyalogosoké, melyik a bicikliseké. Viszont sok helyen széles járdák vannak, nem olyan mint nálunk.
Mondandómat talán egy japán mondással zárnám:
„A Földet nem a szüleinktől kaptuk örökbe, hanem az unokáinktól kölcsön!”
Köszönjük szépen a tartalmas beszámolót, remélhetőleg egy két dolgot nálunk is hasznosítanak belőle!